About the readers

Asszem mivel ez a blog amúgy is egy tükör tartó a világba a világnak, így elkerülhetetlen, hogy egy ilyen bejegyzés is elkészüljön. Hm, amúgy a tükörtartást képzeljétek úgy, hogy ültök a székbe örültök a fejeteknek mert szembe vagytok a tükörrel és milyen szép a hajatok szemetek és minden, és akkor én oda sétálok mögéd egy másik tükörrel a kezemben és láthatod a két tükrön át, az igazi teljes képet, az érem, a világ másik oldalát.

Valószinűleg ez sok sok embernek nem tetszik és undorral, vagy agresszióval, kötekedéssel reagálnak, egy struccpolitikával hasonlatos módon a dologra, és inkább kötnek belém a tükör tartóba, mint hogy néznének szembe avval ami abba a 2. tükörbe van, ami eddig elkerülte a tekintetüket, önmagukat és azokat a dolgokat amiket csinálnak, és ahogyan a világot közelítik meg. Ez egy lehetőség egy alternatív perspektívára, ha hajlandó vagy befogadni. Ha nem akkor elolvasod (megeszed) és utána kiháyod oltogatás, lenézés formájában.

Már írtam, hogy nem vagyok tökéletes, rengeteg hibám van, amint tudom beismerem őket, vagy legalább próbálom magam másik belátásra bírni, de igazából, ez az egész írás nem csak nekem lehet önismereti kaland, hanem nektek is, sőt, igazából annak kéne lenni főleg.

A readerekről még annyit, hogy igazából nem is tudom, hogy kik. Tudom, hogy van pár osztálytársam, akikkel jóba voltam és vagyok, akik olvasgatják, amolyan wacap wit Géza ként (valszeg). Van egy jópár theflop.net-es ismerősöm akik olvassák, meg valszeg egy pár másik fórumozó is és valszeg van egy csomó mindenki más is (vagy nem) akik csak olvassák, és nem is írnak semmit, ezért nem tudhatom, hogy ki melyik társasághoz tartozik, és azért van az, hogy a fentebb írtakat ne vegye magára az aki úgy érzi nem vonatkozik rá, de tudjuk, hogy sok olyan van akire.

Amúgy ez az írás az előző postra jött kommentek, és az Attilával folytatott kis beszélgetés hatására kezdett el íródni.

Szóval az Attilával beszélgettünk a kommentekről, és felhívta a figyelmemet. Inkább Idézek, nem szeretnék lopott ötleteket tolmácsolni:
"a legérdekesebbek a kommentek ... vki azt írta, hogy irigység így meg úgy, és egy idézetet is dobott. tök érdekes, és ez fura emberi tulajdonság, mert te most épp "lekattanóban" vagy a pokerről és úgy írsz róla, persze h egy kicsit a rossz oldal is előjön. sőt az a dominánsabb és azok akik kommentelnek, benne vannak és csak azt látják meg amit akarnak szal... kb.. kicsit olyan hogy Te is csak egy olyan játékos vagy, akivel jól kibaszott az RNG ... de majd ők mások lesznek. És senki nem írt semmit arra, hogy a másikba nem kéne folyton belerugni"

True eléggé. Írtam neki, hogy ez egy jó emberszűrő, hogy kinek mi tünik föl, emg hogy lehet, akinek feltűnik az nem kommentel, meg azt is írtam hogy "jah valszeg szarnak bele mert azon kapják fel a vizet (és ez is tök jó ember szűrő) hogy hogy meri az xy-t más színbe feltüntetni mint az általuk látott hős"

Erről az utolsóról jut eszembe amit szintén az Attilával beszélgettem egyik alkalomban a kocsiba ülve. Amikor mondja valaki, mondjuk azért mert olyat csinálok, amit eddig nem láttak, pl földhöz vágok egy tányért, vagy fejbe verek egy embert aki beszól, hogy "Nem ismerek rád, ez nem is te vagy. Nekem az a Géza kell akit én megismertem" A short reakcióm az volt erre, ami ideális válsza lehetne egy ilyen dologra, hogy: "Én végig én maradok, semmi sem változik meg, csak a fejedben lévő, rólam alkotott képedbe ez nem passzol bele. Legél már egy kicsikét kevésbé ego centrikus, és próbálj rájönni, hogy a világ nem körülötted forog, és fogad, el, hogy nem minden úgy van ahogy azt te elképzeled" ... vagy valami ilyesmi, asszem érthető a lényege.


Na jó ezt nem is boncolgatom tovább, lenne mit írni még, de asszem ez hatásos ending és tényleg benne van minden ami számít. És higgyétek el, azért mert a papírról beszélek hozzátok, a monitoron keresztül, ne mazt jelenti, hogy ezt mondom 24/7 ben. Én is gondolkozok és foglalkozok a dolgokkal és próbálom megérteni őket. Az írások pedig, csak a megértéshez vezető út mentén lévő mérföld kövek.