2008. december 7., vasárnap

Védő Fairy / Óvó Tündér

Életem legnagyobb kasszáját buktam el, valamint életem legnagyobb buktás napját is egyben (185k és -135k) Nem buktam el minden zsetonomat, de nagyon nagyon rosszul éreztem magam. Írtam egy sms-t és kaptam egy válasz sms-t és egy nagyon mély pontból, hirtelen egy annyira magas, tiszta és az egész felett álló pontra kerültem, ami reílhatatlan volt. Pedig ott abban a szent percben történt az asztalnál. És a lelkileg 
megviselt szenvedős valakiből lettem, egy élete egyik legnagyobb örömét átélő Gézu. Tök jó volt, hihetetlen jó érzés, és természetesen (mert ez már emgszokott amikor a Krisztiről van szó) jöttek a megerősítések az élettől egyből a szavai után. Persze nem a játékba, mert kiszálltam, csak két jófej dealer srác kint cigiztek és kérdezték, hogyan megy a póker, hogy kezdtem stb. Elmeséltem nekik úgy ahogy, és közbe még mindig ott voltam az örömbe, hogy a fekete leplet amit magamra borítottam azáltal, hogy kimákoltak (és nagyon borongós lelki hangulatba kerültem) lerántotta egy mozdulattal, mint a legtermészetesebb dolgot a világon és én meg ugye a fejemhez kaphattam, hogy mekkora marha vagyok.
Szóval nagyon megragadó volt és ez talán a legjobb hasonlat a póker és a köztem lévő viszonhoz. Egyedül nem ment volna, de az Ő (Ő és nem ő mert very important person) segítségével sikerült életem legnagyobb minusz rekordját, életem egyik legboldogabb 
pillanatává tennie.


Más...neten toltam:


"I won't fold any kind of straight flush draw. It's just not in my DNA"