Ez tök ari ez a kép :)
Szóval voltam ma egy ilyen kiállítás szerűségen ahol voltak előadások is a témáról. Érdekes gondolatokat ébresztett. (póker mentes lesz ez a post)
Egyáltalán nem vagyok sajt párti, én nem szeretem egyáltalán, a borhoz pedig laikus vagyok, de legalább szeretem. Érdekes, hogy ezek a "szerelmesek" ugye bor meg sajt mennyire oda tudnak lenni az egészért, és van benne valami. Van ebben az egészben valami érdekes, ami miatt tényleg lehet érezni a nemességét a dolognak, és nem csak egy mondva csinált divat szakértőség az egész. Van benne nemesség, kultúra, történelem. Ez olyan szép.
Valahogy a sajtos képeket mindig szerettem nézegetni, meg megtapizni is, csak számba ne kelljen venni (a képet se XD). Arra lennék kiváncsi, hogy mi a különbség, a fél éve a táskámban felejtett penészedő zsömlém, és a fél éve a nedves barlangban tartott penészedő sajt penésze közt. Mitől lesz az ehetőbb penész mint a másik? Mitől nemes. (tuti ki lehetne guglizni de ez így filósabb....kérdések a levegőbe, amit alkalmanként valaki meg is válaszol)
Bor buziságról annyit, hogy ebbe azért vannak túlzások. Hogy nem mindegy milyen pohárba kínálják, meg milyen szellemiségben fogyasztod stb, kicsit erőltetett, de amúgy szép. És milyen baromi érdekes ez a szövetség a bor és a sajt közöt amihez beékelődik a kenyér is.
Elég sok féle spéci kenyér van. Volt kóstoló is. Nem vállalkoznék a körülírással. :)
Meg lehetne adni a módját az egésznek, de ki az aki minden nap halál friss spéci kenyeret tud vásárolni, leülni reggel (pf ki az aki reggel kel? ) az asztalhoz és elfogyasztani kellemes tempóban. Idilli, de nem kivitelezhető. Meg ha az is lenne, unalmas lenne egy idő után. Inkább szép játékszere a gondolatnak ez a kép, meg kellemes érzés, ha egyszer-egyszer sikerül megteremteni.
Volt még egy előadás a malmokról, valami malom múzeumos csávó jött. Hát kegyetlen agyrém volt. Tipikus példája a beszéljünk fél órát a semmiről, úgy hogy nagynak hasson. Lényege az volt, hogy lebontották a nagyrészét a rákba, a maradékot fel upgradelték modernre és az egész gépiesített, és amit meglovagolt, hogy mekkora műemlékek ezek a malmok, és hogy mennyit meg tudtak menteni, csak úgy random város képnek, meg ilyen irodaháznak/bérháznak. (jah ezek a malmok nem olyan szép szélmalmok amire szerintem a legtöbben gondolunk elsőre. CSak egy bazi nagy épület általában egy vgy két toronnyal)
Amikor ecsetelte, hogy műemlék stb, belegondoltam, hogy emberek pályáznak, a bürokráciára x millió forint megy el, és akkor kinyilvánítják, hogy ipar örökség része, vagy mi, és nem zúzhatják le. Elég maradias dolog ez. Elmúlt vége, menjünk tovább. Ok a piramisból megmaradt pár, de most azért mert 100 éve volt ilyen nagy malom meg kell őrizni belőlük egy rakással, mert csak. Mert ennyi ez az örökséges kifejezés. Se nem szép se nem hasznos, de viszont csak. ccc Nah mindegy gagyi volt ez a része.
Haza felé aztán eszembe jutott egy ez az alsó kép. És tényleg, a sajtos boros kenyeres dolog kicsit megmozgatta bennem a büszkeségemet, hogy Európai vagyok. Van kultúránk, a hazánknak, Magyarországnakkülön mint egy igen is, sok értékkel bíró gazdag Európai ország. Eszembe juttatta az eltorzult értékképet, amit folyamatosan sulykolnak belénk, TV-n posteren minden szaron át. Jó, hogy van még ilyen :)
