Shark Tank meg Dragons' Den-t nézek.
Ilyen feltalálók és kis céges emberek akik befektetőket / mentorokat keresnek a meglévő termékeikhez. Nem ez a lényeg. Elhangzott benne egy mondat amit már sokszor hallottam de még annyira nem gondoltam bele úgy ahogy most.
-"Azt hittem barátok vagyunk"
"Nem, ez biznisz"
Ennek a himnusznak a nevében és mentén válik a kapitalista rendszer szerintem vérkapitalista abominációvá. Ez a mondat a kulcsa az összes etikátlanságnak.
Valamiért az lett az elfogadott dolog, hogy ha bármire rá tudod fogni azt hogy "biznisz" akkor az emberségességedet szabadon és bűntudat nélkül levetheted eme szent jelige mámorító hatására és teheted meg a leggátlástalanabb, legönzőbb undorító lépéseket. "....mire számítottál, ez az üzletről szólt és nem a barátságról"
Szerintem kb ez a kulcsa amiért ilyen rohadvány az egész világ. Jó nem ez az egyetlen kulcsa, de az amit ez a mondat és ez a mentalitás áraszt magából. Ez az a krimzon színű antikrisztusi szentelt víz amivel felkenik a biznisz világot ami miatt olyan gátlástalanul bestiálissá válik. Ami miatt elfogadott, hogy megbasznak benne, kisemmiznek és tönkretesznek, és aki ezt végre hajtja ellened begyűjti társai gratulációját, hogy milyen kemény rideg és sikeres!! bizniszember.
Valahogy kissé olyan, mint ha átmenekítették volna ebbe a világba az emberben lévő állati mivoltot, és szofisztikációnak álcázva ezt piedesztára emelték és elkülönítették a többi emberi karakterisztikát meghatározó jegyektől. Mert káromkodni ugye paraszt dolog, de öltönyben járni és megbaszni emberek tízezreit egy leépítéssel, vagy egy kisebb céget teljesen megsemmisíteni és bedönteni a nagyobb tőke miatt és aztán felvásárolni törtértéken az gratulációra, sőt CEO (vezérigazgató)-nak több százmillióval járó sikerpénzt is vont magával. És valahogy ezt senki nem kérdőjelezi meg.
Erre a legfrissebb példám az Activision által végrehajtott szinte éves szertartás, mikor bejelentik, hogy újabb rekord méretű profitot értek el, majd ezt követően elbocsájtanak 6-800 ott dolgozót tönkretéve vele jónéhányuk életét, majd később a megüresedett helyekre valamivel kevesebb embert visszavesznek több felelősséggel de nem több fizetéssel. Ebben az évben ezért a mutatványért Bobi Kotic 200 millió dolláros bónuszt akaszt le. Nem mintha köze lenne hozzá, hogy a pandémia kitört és ezért a játékipar tombol, de hát a szabály az szabály és mivel ő ül a bőrszékben a tetején ezért nyilván az ő érdeme. Lényegtelen, hogy csak ebből a bónuszból megválthatta volna az összes kirúgott dolgozó életét örökre. Emberileg az túl erkölcsös lenne, tehát üzletileg erkölcstelen.
Aztán vannak ennek az egész rendszernek a hívői, akik a nagy kapitalista vakítást eszik reggelire, ebédre és vacsorára és ha kérdőre vonod a létjogosultságát a rendszernek, akkor felháborodva kérdik meg tőled, hogy te közgazdász vagy, hogy itt pofázol? Ja ha nem akkor kussoljál. Hasonlít ez a kérdés arra, mikor a vallási fanatista megkérdezi, hogy te
is az ő szektájában tanultad a fanatizmust, és mivel nem a válaszod
ezért kiröhög, hogy akkor mi a faszt tudsz te a vallásról.
Majd kánonban eléneklik az ódáját a piac önszabályozó és kifogástalan működéséről (Figyelmen kívül hagyva a valóságot, hogy a tőke évtizedek óta egyre kevesebb ember kezébe öszpontosul, miközben egyre többen szegényednek el és szűnik meg a középosztály, mintegy demonstrálva állításuk teljes ellentétét)
Az egyik legjobb ilyen megnyilvánulása globális szinten amúgy ennek pont a nemzeti tartozás (National debt). Szó szerint nem értik a legeslegnagyobb szakértői se az ágnak azt, hogy miért van, hogy annak ellenére amit eddig dogmaként vallottak, miszerint ha a nemzeti deficit növekedésének a mértéke meghaladja a nemzeti GDP-t akkor bedől majd az ország és Görögország 2.0 lesz. Amerikában valami ilyesmi van, és nem hogy növekednének a kamatok amik a hiteleiken vannak, hanem csökkennek a százalékok, és a szakértők mit sem tudnak evvel a ténnyel kezdeni. De eddig a pontig szentül állították és prédikálták a TV katedrálisáról, hogy márpedig ha a GDP-t meghaladja akkor dől az egész rendszer és államcsőd van. Oszt itt vagyunk oszt mégse.
Az ilyenek rohasztanak meg barátságokat is. "miért mit hittél...ez biznisz" és már basznak is meg mert valami nincs szerződésbe rögzítve és ezt kihasználja ellened valaki, akiről azt hitted, hogy legalább a haverod, aztán szembesülsz vele, hogy szó nélkül otthagy és közbe úgy gondolja, hogy minden amit tett az szent és érinthetetlen hiszen csak bizniszről van szó és nem tartozik magyarázattal és még csak etikai deficitben sem érzi magát hiszen "ez csak biznisz". Az lényegtelen, hogy ez sehol nem volt leírva vagy említve. A te hibád hogy ezt nem láttad, hogy ebbe semmi barátság nincs ez csak színtiszta biznisz. Minek interpretálod a hétköznapi csevegéseket bármi többnek mint....biznisznek ugye. Ő bizniszileg etikusan viselkedett veled szemben, mikor a szóban tett ígéretét áthágta mikor azt kényelmetlenné vált teljesíteni. Hiszen az rossz biznisz (-nek tűnt akkor).
És az igazán érdekes ahogy nézem a reakcióit a befektetőknek a műsorban(is), hogy ők teljesen így is hiszik ezt. Haver a bizniszen kívül és bizniszben meg alávág ahol csak tud. Gondolom nem véletlen, hogy ilyenek, mert megtehetik általában a legtöbben akik ilyenbe utaznak. Van annyi pénzük, kiforgattak már annyi embert, hogy ne kelljen soha átlag ember problémákkal és monetáris egzisztenciás küzdelmekkel szembesülniük, így végül is az ő szemszögükből ez mind csak egy játék aminek a tétje sokkal kisebb mondjuk, mint egy senki Józsinak akit átbasznak vagy akit csak behívott a főnöke, mert lehet ki fogja rugni, és ha kirugják úszik a bankhitel, úszik a lakás, a család az egész élet.
Ha céged van és ismered a trükköket, akkor ugyan ebben a helyzetben a vállalkozó csődöt jelent, folyósítja az üzletének minden részét amennyire csak tudja, a tartozásait soha nem fizeti be és más céget létrehozva másnap folytatja a tevékenységeit, és közben az (volt)alkalmazottai elmaradt bérért perelnek, a beszállítók az anyagköltségekért, és mehet mind a kurva anyjába a bíróságra ahonnan még ha kapnak is végzést a dologról se tudják soha a büdös kurva életbe behajtani a cégen, mert hát az megszűnt és csődbe ment. Kurva nagy cucc ez a kapitalizmus! Másnéven, hogyan zsákmányold ki a "hiszékeny" (értsd morális iránytűvel rendelkező, jóhiszemű) balfaszokat, hogy neked minél többed legyen.
Hányok ettől és mindenkitől aki ezt ilyen szinten vallja és emiatt fanatikusként űzi is!
Úgy próbálom alakítani az életemet, hogy olyan emberek legyenek csak benne akikre semmi nem jellemző a fentebbiekből, akiknek a szavának az értéke ér annyit mint egy szerződés, sőt még többet is mert van becsülete ami utazik rajta. Szerencsére van jónéhány ilyen ismerősöm :)
Utóirat:
Tudom, hogy soha nem lennék ezek miatt jó biznisz ember. Már amikor tanítottam angolt a külön nyelviskolákban is felismertem a tényét annak, hogy mennyire nem szeretek félrebeszélni meg "úgy tenni mintha" és egész egyszerűen elviselni a hülyéket a profit érdekében, vagy olyan dolgokat tenni érte amit full etikátlannak tartok sose tudnék megtenni. Ezeken felül pedig sok kapcsolatra van szükséged ha sikeres biznisz ember akarsz lenni és az is tele van egy csomó ilyen szarsággal "van egy ismerősöm" és akkor megy a valamit valamiért bizniszelés, ez a közösen mindketten úgy teszünk mintha komoly emberek lennénk és van egy ilyen rohadt nagy körbelengése az egésznek amitől én írtózom.
Persze mi az, hogy komoly ember valaki. Sok pénzbe utazik? Nagy a felelősség rajta? Szerintem van egy nagyon erős szóösszekeverés a komoly és a megbízható között. Én magamat kurva megbízhatónak találom. Sose vertem át senkit mindig betartottam a szavamat, mert úgy vélem hogy a szavahihetőség az egy nagyon fontos földi ÉS lelki valuta. Komolynak soha nem nevezném magam, mert szerintem a komolyság alapvetően elég életellenes. Rövidtávon van komolyság, egy pókerverseny, egy bármilyen esemény, de a non-stop "én komoly ember vagyok" maszk az szerintem full élet és boldogság ellenes.
