Lefejezve - The Most Wanted

"Megmondtam neki, hogy leveles kosárban kérem a fejed"

Szal voltam pókerezni ma két nap kétszer is. Az egyik a floppos volt amivel semmi gáz nem volt. Királyul berakattam a 15% al turnön a 10000xes over bet all int és le is mákolt de de ez ilyen.

Aztán meg ma volt a pókerbarátkorda akármi csapat verseny. Igazából nem volt kedvem magához a pókerhez, de megígértem nekik, nem volt beugró se, de oda tettem magam teljesen... hm mégis kivégeztek és kegyetlenül szétszedtek.

Volt a fórumon hogy beszólt nekem két pókerbarátos blogger arc, hogy pöcs vagyok én meg mondtam nekik, hogy ők apöcsök. Szokásos fórumos cucc. Aztán meg még hallottam azt is róluk, hogy el vannak szállva stb, és most sikerült velük személyesen is találkozni. Pár emberkével. Vegyes:

Az egész team Vezetője (asszem) Massa TT meg a második embere Cooper (not sure) voltak akik oltottak a fórumon. 90 fős versenyen pont az utóbb említettel keveredtem egy asztalhoz. Meg volt egy másik pókerbarátos is akit nem vágok. Igazából akár még lehet, hogy bunda is volt, hogy vele voltam egy asztalon mert kártya húzásnál mikor kiválasztottam volna, hogy melyiket kérem mondták, hogy azt nem és adott két maradék lapot amiből választhattam... na mind1 ez nem lényeg és úgy se derül ki.
Ment a játék. Éreztem egy bizinyos szintű külön nekem szentelt figyelmet, de játék ügyileg nem volt nagyon feltűnő semmi. Egyszer kaptam egy beszólást, hogy mindig az egyikőjük vakjára emelek. Mind1. Nem volt semmi lapom lopkodtam meg cbeteltem mikor láttam hogy lehet. Mind1. Aztán jött a kieső partim persze pont az említett ember ellen:

Bemondja parti előtt, hogy mindig UTG_be kapja a prémium lapot, hogy ne tudja megjátszani. Hát emelt is UTG-ből egy szépet. Én poziból úgy döntöttem hogy megadom 68s-el. Flop Qh4hQx. Hívott egy rendeset a stackem 27k volt 800as vaknál. 2 volt pre, vagy hasonló és volt 2 megadó még mögöttem (kisvak nagyvak...röhej volt a felhozatal amúgy) Floppon nyit 2500at amire vissza kellett lőjek. 10k-ba határoztam. Dob dob, ő gondolkodik és megadja. Akkor ott hátraszolt a pajtijának. Sajnos túlságosan túlgondolkoztam az ellenfelemet már megint, magamból kiindulva túl sokat néztem ki belőle. Egyrészt, hogy bejelenti, hogy prémium lapot kap és erre pont beemel, és egy ilyen látványos faszásogot csinál, hogy hátraszól a haverjának. Azt hittem, egy szépen felépített színjáték, ami a tudásomra épül, mikor csak puszta ostobaság és gyerekes izgatottság volt. Turn 5h, tökéletes lapnak éreztem. Amikre gondoltam:

Mikor megadta a 10k-t egyértelmű volt, hogy nem levegő ami nála van. én konkrétan PP re tettem ami kisebb valszeg mint a dáma és most hogy még a szín is lejött ha tényleg csak egy akármilyen párja van, akkor nyerni fogok a hívással törnön, ami ugye all in volt, és elég kevés dologgal adhatta meg. Draw-ja tuti nem volt az engem segített, volt benne kis esély, hogy csak ki akar majd játszani, de elcsekkelte a törnt. Itt gyanús lett, mert eddig is minden szart el slowplay-elt olyan internetes módira de valahogy fura volt az egész, és induló felett se ovltam egész versenyen (30k) és be akartam tenni. Végülis megadta nagynehezen a Dáma pókerével aztán elkezdte igen sportszerűen ünnepeltetni magát. Hívta a RENDEZŐ HELYI póerbarát teames cimbit hogy ezt fényképezze le ez az. Erről van szó ő megmondta hogy ez lesz "Megmondtam neki, hogy leveles kosárban kérem a fejed" ÉS ment és újságolta mindenkinek fénykép stb. Aztán egy ilyen arcul vágos kézfogás, és benyögi, hogy "jó ez persze csak a poén része"
Egyrészt szar kamu és átlátok rajta, másrészt meg hm.... Ez a nagy PókerBarát blogger team fejese meg a haverja aki fényképezgetett) akik több ezer dolcsis szponzorációs pénzeket kapnak netes játékra, meg ők próbálnak valami féle közösséget létrehozni. KÖnyörgök ilyen attitűddel, pontosan olyanokat fognak csak faragni mint a többi gyökér magyar kártyás. Sajna. De eléggé megerősítő élmény volt a részükről.

Amúgy meg kurvára elegem van ebből a versengősdiből, hogy mindig mindenki az én legyőzésemmel akarja megmutatni, hogy milyen fasza gyerek, de az ego oldalról nézve: Bazze ennyire király, vagyok, hogy most hogy nem játszok x hónapja, még mindig engem akarnak levadászni trófeának. Eléggé sokat mond :) még ha ez szarul is esik nekik.

Remélem eljut hozzájuk is ez az írás. AMúgy a másik arc az asztalnál tök normális volt, meg is mondtam neki, hogy mindig pont akkor volt vmi poki párom mikor ő volt a nagyvak és meg is köszönte. Szal nem mindenki, csak erről az emberről tudtam írni, meg a saját kis egóm födte (bár már csak enyhén) világomról.

I'M still Cool!

Lelki átmenet

Azért nem írok mostanában annyit, mert ilyen lelki átmeneten vagyok éppen keresztül menőben. Lezárni ami volt és keresni az utat, hogy a jövő felé tekintsek. Ilyen önelmélyülős dolog amit aligha lehetne blogba megírni, és mikor kikívánkozik általában élőben sikerül egy ismerőssel. Szóval sorry. Fogok még írni persze, csak nem havi 6x hanem picit ritkábban.
Amúgy ami most így tök igaz, és asszem egy csomó sorstárs (kb minden szerelmes vagy volt szerelmes fiatal fiú és lány) érti ezt:






még mindig mindenkinek ajánlom, ha kicsit érdekli ami avilág mögött van: projectcamelot.org

Ennyi most. csak ilyen kis élek még írás volt.

Edit: meg hallottam ma még egy jót ami kiegészíti a love-os gondolatot: "love is only a chemical. we give it meaning by choice"

Worlds apart, all entwined

Világnyi távolságra, mind egyesülve. Nem túl kifejező magyarul. Kifejtem azért...magamat.


Itt ülök, éjjel van már megint. Ismét egy magányos este amikor filózhatok. Ilyenkor mindig sajnálom, hogy nem vagyok elfoglalt valamilyen társasági akármibe. Persze ilyenkor már minden ember alszik majdnem, szal nehezen is lehetne. De elő jön belőlem a lelki én a megváltó, az elgondolkodó, a szomorú.

Írtam egy verset nem is olyan rég, egy Szöszi pöszmösznek :) Gondoltam berakom és innen folytatom (csak mert régebben is raktam be ilyemit)

Szöszmösz


Mi a szösz, pihe vagyok ám
Kavargok a világ hátán.
Elragad egy örvény, magasba szállok,
Egy másik kispihét meglátok.
Leng a boldogság szelén, táncol a dalára
Szösszenet Ő, Élet találmánya.

Oda suhanok mellé, repkedünk ketten,
A magasban kicsit megkergetem.
Bujós játszós cirógatós,
Aranylőan mosolygós.
Kék szemének egén
felhőtlen bárány tekintete
Figyel, vigyáz, mindenhová követ.
Egyek leszünk átölelem,
Ajkára csókommal magamat lehellem.

Leszáll a nap, elpilledünk mi is
holnap talán játszhatunk még, Kicsim(t)
-----

Jaj...

Szóval aztán eljön a nap amikor már nem játszhatunk tovább...
Van hogy úgy érzed egy egész világot ismersz meg és utána vesztesz el, de mégis az a világ már a te részed is, mégis annyira fáj, hogy nem annak a földjén jársz már.
Tudom, hogy az lenne a helyes felfogás, hogy nincs mit veszteni, mert semmink sincs örökre. Tudom, hogy nagyon sokan mindent alapnak vesznek hogy jó, ha elromlik a számítógép akkor már világ végét élnek meg, hogy miért velük és micsoda pech. Pedig elfog. Helyre kell rakni. Ezt próbálom követni ezt a filozófiát, és akkor a bajt is könnyen veszi az ember, de ez ebben az érzelmis részben nagyon nehezen megy. Olyan mintha folyamatosan váltogatnám magam, magam és egy külső magam között. Belül küzdök az érzelmeimért, az értékeimért, amiket magaménak hiszek, és mindent az én szemén keresztül érzékelek, míg mikor odakint vagyok, akkor realizálom, hogy minden egy és mindenki, és én és te egyek vagyunk, és ezt a kettőt nagyon nehéz összehozni, és valahogy nem találom a helyes közép utat.
Tudom, hogy nem a múltamban kéne élni, de nem tudok elmenni mellette csak úgy és ott ül a válamon néha néha, és nem mindig sikerül visszarántanom magam a jelenbe. Ez nehéz. Tudom, hogy minden értünk van csak az én szemén keresztül ez nem érthető meg, de én egyszerre vagyok ez az én is meg a nagy Lélek Én is. EH...

Elvágyok sokszor olyan helyre ami nem is létezik, vagy csak még nem teremtettem meg magamnak. Az Avatárba tök szépen benne van, de nekem is volt rá egy metódusom már, hogy meg-meg teremtsem. LEírom, aztán ha gondoljátok próbáljátok ki, hogy mekkora a különbség mert ugye lehet enni a petrezselymes krumplit úgy is hogy nézed a barátok köztet közbe és agyalsz, hogy mit csinálj utána vagy:

Ott van előttem a tányérban a főtt étel. Beleszagolok és elröpít az illata messzire. Oda ahonnan jött. Amikor a krumplit elültették magként. Ami erőt neki ez a több millió éves föld átadott, amit maga körülből beszívott. Aztán mikor kikelt a föld alól a zöld része. Magába szívta a nap éltető erejét. Esők mosták a leveleit heteken át. Világot bejáró szél süvített körülötte. Aztán jöttek a gazdáék és felszdték kiválogatták, eladták, és megvették. Megfőzték és most ez mind, ez a rengeteg dlog itt van előttem, és most megeszem, és ez a sok minden, átmenetileg az én részem is lesz. Átjár éltet és táplál ahogy őt is táplálta. Élek és éltetni fogok másokat. Hamm jóllaktam, és jól érzem magam :) Van kis difference.
Néha annyira úgy érzem, hogy jó volna megsemmisülni. Lerázni magamat testet és kiszállni belőle. Lerakni a testiség összes nyűgét és szabadon a léleknek élni. Jó játék ez, de néha nagyon fárasztó. És elegem van belőle. Hajt sajnos a vágy, de észreveszem sokszor és szabadulnék tőle. Van, hogy csak simán beleevődnék a földbe és megszünnék. Ahh...nehéz leírni ezt a feelinget. Van egy jó költői kép system számba van benne (Aerial...irónikus mert szösz-t jelent :S) szóval azt mondja, hogy "Life is a waterfall, we one in the river and we one again after the fall" Azaz, Az élet egy vízesés, egyek vagyunk folyóként, és egyek vagyunk a zuhanás után is. Csak mikor kis cseppek vagyunk nem realizáljuk, hogy mindegyik Én mert ének vagyunk és nem Én. Jó volna egy ilyen világ szemlélet váltás. Picit több ez asszem mint a world peace. Erre is vágyom. És közbe meg nem is bakker mert szeretem ezt a hülye világot a hülyeségeivel hibáival és fájdalmaival együtt. I'M fucked up i know.



Gondolkoztam még ezen a szeremes dolgon is. Arra jöttem rá, hogy kicsit zsákutcába futott ez a szerelem fejtegetős valamim, többek között azért is mert nincsen nagyon szavunk rá, vagy kifejezésünk erre a szeretet dologra. Mert azt vágjuk mi az, hogy jófej, meg hogy bírom a búráját, de azt hogy szeretem...azt mondod anyunak, szerelmednek, barátodnak, magadnak, a természetnek és mind más és más teljesen más érzés, és még sincs egyikre se szó. Milyen fura ez. Ez egy ütköző. meg azt hiszem a fiúknak és a lányoknak eléggé másmilyen a szép kapcsolat megélése, még akkor is, ha egy kapcsolaton belül nézzük, mindkettőjüknek ugyna olyan jó, de teljesen máshogy élik meg annak jóságát. Szóval ezt ne is vitassuk ezt a témát. Csak úgy leírtam.

Van mége gy jó amit nagyon szeretek és kifejező: Ölelj magaddá