Fénnyé lenni

Néha szeretnék, meghalni. Ez kell ahhoz hogy fény lehessek.

Nem tudom megfogalmazni ezt az érzést. Amikor szeretnék elmúlni testnek lenni, és lenni valami más, ami annyival több. Van hogy csak bele akarok olvadni a Földbe és érezni mindenét, van hogy szél akarok lenni, ami átjár, és megérint mindent, van amikor csak simán ránézek a kezemre, és beleremeg a lelkem az életbe, és érzek egy nagyon jó és furcsa érzést a melkasomba, és csak szeretnék áttörni rajta a lelkemmel, és fénnyé lenni, és valahogy ebben a formában sokkal többet adni azoknak akiknek szeretnék vagy tudnék a testemmel....és ez egyben a legmagányosabb is, mert ez egy olyan érzés amit senkinek se tudok átadni, és nem találkoztam még olyan valakivel aki ezt megértené.

Szótlan Vagyok

...

És utána mindig azért akarok maradni, mert így kellek még az embereknek...akármilyen hülyén is hangzik. Mindig eszembe jutnak a szeretteim, és tudom hogy így tudnak velem mit kezdeni, ha fény lennék, nekik nem lennék. És ilyenkor meg hálás vagyok a börtönömért, a testemért.