2013. február 18., hétfő

It had to be done

:(

A szívem szétszakadt, de meg kellett tennem. Szakítanom kellett a barátnőmmel 3 év után.

Kiderült, hogy a jövőképünk teljesen különböző: Ő gyereket szeretne 5 éven belül, én azt hiszem soha.

Tudom hogy szüksége van arra hogy valaki mellette legyen az ágyba amikor lefekszik aludni, én ezt sem tudtam megadni, mert ő nappal él én pedig éjjel.

Nem működött volna.

Persze ezen kívül volt más is. Ami miatt szakítani kellett, mert nem éreztem már a kapcsolatot párkapcsolatnak. Barátság volt benne, nagyon sok, de azok a dolgok hiányoztak amiknek egy párkapcsolatba ott kell lennie. Nem részletezek mert nem lenne fair.

Piszokrosszul érzem magam, szénné sírtam persze a fejem, és ... és ...de szeretjük egymás, és mégis meg kellett tennem

Meghassadok, hogy valakinek az álmán kell taposnom akit ennyire szeretek, és imádom vidámnak látni, és nekem kell a legnagyobb fájdalmat okoznom.

De meg kellett tenni, hogy ne menjen tönkre az életünk később sokkal jobban, hogy lehesesen esélye egy olyan fiút találni aki meg tud adni neki mindent.

Megérti az agyam, de a lelkem meghal.

Meghalok :(
:'(