Azt hiszem világgá kéne mennem. Keresem a lehetőséget hozzá.
Megpróbálok elszegődni valami világ járó hajóra. Talán, ott majd magamra találok. Fáj a lelkem, ég, hogy fájdalmat okozok mindenkinek a létezésemmel. Égeti, hogy nem érti meg senki, vagy aki megértené, az soha nem ér rá, hogy meghallgassa, és túlságosan más a Földön, hogy foglalkozzon vele.
Nem tudom leírni nagyon az érzéseimet, úgy érzem elegem van az egész életemből. Úgy érzem kiszippantódott minden értelme a létezésemnek belőlem, és abszolút nem vágyok az egészre.
Azt hiszem a világgá menés a legjobb megoldás....de lehet, hogy ahhoz is meg kell majd tanulni németül ahogy nézegettem, szal maybe németól megyek majd világgá. Meh.
Nem reflektálhatja semmilyen írás az érzéseimet.
2014. március 27., csütörtök
2014. március 18., kedd
Forever Love
Nem akarok élni úgy hogy tudom, hogy másnak a lelkét bántanám. Nem akarok többé fájdalmat okozni. De a puszta létezéssemmel teszem azt. Nem tudok hazudni se, te szivesebben viselném a halált, mint hogy fájdalmat okozzak valakinek a lelkében ennyire. Nem akarok soha senkit bántani. De közben meg vágyom arra hogy lelkekkel ismerkedjek meg, hogy megismerjem őket és a részeim legyenek, de sose akarom, hogy bárki is azt higgye hogy bele illenék bármilyen földi elképzelésébe mert nem. Csak fájdalmat tudok okozni másoknak magammal, és megváltás lenne a halál, mert akkor nem okoznék többet. De míg élet vagyok, és ide van kötve a lelkem a többi közé és érintkezni fognak, de nem akarom. Nem érdekel ha engem bántanak, de nem birom elviselni, ha én bántok valakit, és fogalmam sincs hogy mit tehetnék akkor ha a létezésem és a felfogásom az ami aztán ezt a fájdalmat okozza. Ennél számomra a nemlétezés jobb alternatívának tűnik.
Sosem akartalak bántani. Nem hagy nyugodni a szívem, és az őrületbe kerget a szomoruság és az üresség amit okozok evvel, és én is pont ezt érzem. Ez vagyok, de nem akarok ez lenni. Nem akarok lenni
:(
Örökké Szeretlek
Sosem akartalak bántani. Nem hagy nyugodni a szívem, és az őrületbe kerget a szomoruság és az üresség amit okozok evvel, és én is pont ezt érzem. Ez vagyok, de nem akarok ez lenni. Nem akarok lenni
:(
Örökké Szeretlek
2014. március 16., vasárnap
Misery
Az élet egy fájdalom, és bele vagyok kényszerítve hogy járjam. Menekülni nem tudok belőle, és áthazudni se tudom magam rajta keresztül mert az igazságosságot szolgálom.
Nincsenek aszavaim amivel le tudnám írni ezt az egész érzést.
Nincsenek aszavaim amivel le tudnám írni ezt az egész érzést.
2014. március 9., vasárnap
I wander alone
Egyedül vándorlok.
Úgy döntöttem egy honapja hogy abba hagyom a poker
Lehet nem csak azt. Most jött be a barátnőm aki megkérdezte hogy mit csinálok, elmondtam neki hgoy lelki állapotba kerültem ahogy a piálástol ez mindig szokott lenni) és annyit mondott hogy "ahh értem" és kihúzott a gecibe, ahelyett hogy beszélt volna velem. Hát ezért vándorlok egyedül. Nem sikerült sajnos még olyan emberrel találkoznom aki fullra megértett volna. Ez néha fáj néha erőt ad arra, hogy legyek, hogy ne adjam fel a létezést mert egyszer úgy is találok olyant. A zsolt aki a legközelebb áll hozzám, ő érti/érzi hogy mi folyik bennem, még ha nem is ért vele egyett. Vágja hogy ilyen vagyok.
Nem tudom hogy mi lesz, járom a világot, próbálom megismerni magam, és hogy ha úgy alakul biztos lesz valaki aki rám ismer az utamon és azt mondja " hé te nem is vagy olyan idegen nekem, gyere sétáljunk eggyütt az agyunk tér egén" Szal jah.
Most probalok egy catering ceghez elmenni, nem tudom mennyire fog menni mert nem igazan beszelek elegge nemetul, de behivtak allas interju/oktatasra annak ellenere hogy az volt az oneletrajzomban hogy csak alapfoku nemetet tudok. Kivi vagyok milyen lesz a 2x8 ora oktatas es hogy mennyit ertek meg belole es h mire viszem.
LEgsrosszab esetben haza megyek es otthon megtanulok nemetul. Valamiert kezpenznek veszem hogy meg fogom tudni csinalni minden fele nehezseg nelkul. Valszeg így is van.
Jelenleg papiron van baratnom de igazabol teljesen egyedul vagyok, nem tudom hova vezet a jovom, hogy valaha talalok-e valaki olyat aki hasonlít hozzam ,de ha nem nekem úgy is jo. Szeretek elni, szeretek mindenkit akit ismerek es ez igy jo. Foleg akkor ha elfogadjak, hogy en ilyen vagyok.
Szeretnelek megerteni titeket emberek, hogy miért vagytok olyanok amilyenek, és hogy mi a szitu. Szeretnék valaki lenni, úgy hogy közbe önmagam is megmaradjak. Vagyok tehát szeretek. Ennyi.
Bocsi a helyesírás hibákért tök részeg vagyok, most megyek és letérdelek az ablak elé fürkészni a világot utána bele borulok az ágyamba és remélem, hogy senki nem fog kinézni érte, és tudom hogy a "barátnőm" nem lesz az oldalamon reggel amikor felkelek. Keserédes. Igazi magyaros specialitás.
I know you understand me Zs. Peace.
Úgy döntöttem egy honapja hogy abba hagyom a poker
Lehet nem csak azt. Most jött be a barátnőm aki megkérdezte hogy mit csinálok, elmondtam neki hgoy lelki állapotba kerültem ahogy a piálástol ez mindig szokott lenni) és annyit mondott hogy "ahh értem" és kihúzott a gecibe, ahelyett hogy beszélt volna velem. Hát ezért vándorlok egyedül. Nem sikerült sajnos még olyan emberrel találkoznom aki fullra megértett volna. Ez néha fáj néha erőt ad arra, hogy legyek, hogy ne adjam fel a létezést mert egyszer úgy is találok olyant. A zsolt aki a legközelebb áll hozzám, ő érti/érzi hogy mi folyik bennem, még ha nem is ért vele egyett. Vágja hogy ilyen vagyok.
Nem tudom hogy mi lesz, járom a világot, próbálom megismerni magam, és hogy ha úgy alakul biztos lesz valaki aki rám ismer az utamon és azt mondja " hé te nem is vagy olyan idegen nekem, gyere sétáljunk eggyütt az agyunk tér egén" Szal jah.
Most probalok egy catering ceghez elmenni, nem tudom mennyire fog menni mert nem igazan beszelek elegge nemetul, de behivtak allas interju/oktatasra annak ellenere hogy az volt az oneletrajzomban hogy csak alapfoku nemetet tudok. Kivi vagyok milyen lesz a 2x8 ora oktatas es hogy mennyit ertek meg belole es h mire viszem.
LEgsrosszab esetben haza megyek es otthon megtanulok nemetul. Valamiert kezpenznek veszem hogy meg fogom tudni csinalni minden fele nehezseg nelkul. Valszeg így is van.
Jelenleg papiron van baratnom de igazabol teljesen egyedul vagyok, nem tudom hova vezet a jovom, hogy valaha talalok-e valaki olyat aki hasonlít hozzam ,de ha nem nekem úgy is jo. Szeretek elni, szeretek mindenkit akit ismerek es ez igy jo. Foleg akkor ha elfogadjak, hogy en ilyen vagyok.
Szeretnelek megerteni titeket emberek, hogy miért vagytok olyanok amilyenek, és hogy mi a szitu. Szeretnék valaki lenni, úgy hogy közbe önmagam is megmaradjak. Vagyok tehát szeretek. Ennyi.
Bocsi a helyesírás hibákért tök részeg vagyok, most megyek és letérdelek az ablak elé fürkészni a világot utána bele borulok az ágyamba és remélem, hogy senki nem fog kinézni érte, és tudom hogy a "barátnőm" nem lesz az oldalamon reggel amikor felkelek. Keserédes. Igazi magyaros specialitás.
I know you understand me Zs. Peace.
2014. január 19., vasárnap
A Nap leckéje No.1
Ezeket írni fogom mostantól, ha tanulok valamit (valószínűleg drága áron)
A mai nap leckéje az, hogy ha egy játék mondjuk 1/2 annyira jó, hogy a preflop emelések 2/5-nek felelnek meg, akkor azt az asztalt 2/5-nek kell tekinteni, és ha a bankrollod 1/2-re van akkor nem engedheted meg magadnak, hogy azon játsz.
A konkrét példa: Volt egy építkezési vállalkozó aki legendás, 3 havonta megjelenik, elszór 5-7k-t és ennyi. Vakon emelt preflop 30-40 eurót kivétel nélkül mindig. Betettem ellene preflop egyszer AK-val (64 ellen) 250-et, meg 1x AQ val egy Q magas floppon 80at pre és 280at utána. Mindkétszer nust sora lett.
Sajna ha nem tudod tartani a lépést a játék kilengéseivel, onnantól kezdve nem pokerezel mint befektetés, hanem szerencsejátékot űzöl. Ami nem biznisz ha ez a szakmád.
Ennyi :)
Ingyen Coaching for you all :D
Amúgy barátaim izzítottak, hogy kéne valahogy kezdenem valamihez ahol beszélek sokat de erról inkább írok holnap egy külön postot, hátha van valakinek valamilyen ötlete.
A mai nap leckéje az, hogy ha egy játék mondjuk 1/2 annyira jó, hogy a preflop emelések 2/5-nek felelnek meg, akkor azt az asztalt 2/5-nek kell tekinteni, és ha a bankrollod 1/2-re van akkor nem engedheted meg magadnak, hogy azon játsz.
A konkrét példa: Volt egy építkezési vállalkozó aki legendás, 3 havonta megjelenik, elszór 5-7k-t és ennyi. Vakon emelt preflop 30-40 eurót kivétel nélkül mindig. Betettem ellene preflop egyszer AK-val (64 ellen) 250-et, meg 1x AQ val egy Q magas floppon 80at pre és 280at utána. Mindkétszer nust sora lett.
Sajna ha nem tudod tartani a lépést a játék kilengéseivel, onnantól kezdve nem pokerezel mint befektetés, hanem szerencsejátékot űzöl. Ami nem biznisz ha ez a szakmád.
Ennyi :)
Ingyen Coaching for you all :D
Amúgy barátaim izzítottak, hogy kéne valahogy kezdenem valamihez ahol beszélek sokat de erról inkább írok holnap egy külön postot, hátha van valakinek valamilyen ötlete.
2014. január 16., csütörtök
2014 Kezdet
Szóval jött az új év.
Karácsony után jöttem vissza Bécsbe 26-án és a tervezett kintmaradás 4 délig volt, mert utána mentem haza egy hétre ön és jármű karbantartásra. A tervem az volt hogy 1k-t össze szeretnék szedni, mert sok költségem lesz otthon.
Betegen érkeztem vissza, úgyhogy a 27-ét is ki kellett hagynom. Elkezdtem átgondolni a dolgokat, és próbáltam tanulni azoktól is akiket a legjobban rühellek a beton fosokat akik 100 akkal ülnek le. Próbáltam keresni azt a hibát ami miatt nem tudok annyit játszani amennyit szeretnék. A decemberi hónapban már elkezdtem írni nem csak a sessiönök számát, mert azt eddig is írtam, hanem azt is hogy hány órát játszok. A sessiön szám az általában17-20 között mozgott, de az óraszámba látszott hogy valami nincs rendjén, és igazából nem rakok bele megfelelő számú órát a játékba.
De miért nem? Mert loss cappel játszok és állandóan elérem azt, relatív hamar. Túl agro vagyok? Túlságosan ki akarom játszani a betonokat? Calling station lettem? A lényeg az, hogy amit ezek a betonok sokkal jobban csináltak, az a konzisztencia, hogy ott tudtak ülni minden egyes alkalommal amikor lementek minimum 4-5 órát. Az mind1, hogy jól vagy rosszul játszottak, a lényeg, hogy ők ott tudtak ülni én meg nem. A loss cap-et nem törölhettem el, így a játékomon kellett változtatni.
Arra jutottam, hogy sokkal feszesebben és türelmesebben kell játszanom, és hagyom kell lehetőségeket elúszni, mert túlságosan nagy a kockázata, hiába is tudom, hogy mi a helyzet, a sok random faktor (beveri a fejét, vagy alapból is hülye az ellenfél és megadja / olyan lépést hoz meg a move omra ami hülyeség de sajnos, ha nem jön be nem csak, hogy kritikus mennyiségű stacket vesztek, de evvel időt is a lehetőségre hogy vissza nyerjem.) Ez nem jelenti azt, hogy ne emelnék sokszor a lapok 30% val legalább, hátulról, ha engedi az asztal, hogy elviszegessem a dolgokat aztán cbettel, meg ha jól olvashatóak az ellenfeleim, mert ez benne van, csak simán a vérem vitt előre és ezt anyagilag nem engedhettem meg magamnak, és lehetséges, hogy matematikailag se (tehát fishkedés volt)
Ezt egész szilárdan elhatároztam, és sikerült lemásolnom a fegyelmezettséget ezekről a betonokról, és mellette jól is játszani és mozogni.
A másik nagyon fontos dolog valszeg, hogy mindig mozgásba legyél, hogy ne 1 helyre járjál. Jelenleg 4 helyen kártyázok, sokat utazok ezért, de muszály nem bele rohadni egy helybe, és a Bécsi póker amúgy is kifejezetten elszomorító lett így változtatnom kellett mind játék formát, mind lokációt.
Ebből fakad hogy elolvastam egy omaha könyvet, és elkezdtem omahát, illetve dealers choice játékokat játszani ami 5 lapos omaha 4 lapos omaha és Kurshavel-ből áll.
Jött az új év amit persze nem pokerrel töltöttem hanem a Csipogós Ercsivel, de elsején már újult erővel vágtam bele a pokerbe. Előtte húztam randomra kártyát itthon, hogy megnézzem, hogy tényleg jól érzem-e hogy jó év következik. Csak húztam egyett nem feltétlenül arra, hogy minél magasabb legyen a lap, hanem csak simán arra hogy tetszik-e amit húzok. A bubit húztam és tetszett (persze ha pozitívan állok hozzá minden lap tetszik, de egy kis önmegerősítés sosem árt)
Lementem játszani, és ez az új szemlélet mintha egy teljesen új játékost faragott volna belőlem. Király érzés volt uralni a helyzetet és 100%-os kontrollba lenni.
Megfogadtam azt is, hogy nem foglalkozok avval ami felett nincsen irányításom. Nem leszek ideges azon, ha baszott nagy játékba AA-t kapok és valamiért az egész este alatt az az egyetlen leosztás amikor körfold van. Csak avval törődök, hogy a legoptimálisabban befolyásoljam magam számára azokat a dolgokat, amiket befolyásolni tudok. Persze ez egyértelműen hangzik így, de nem az amikor benne vagy, vagy nem az, ha nem figyelsz oda eléggé a játékodra, és a hónapok alatt nagyon lassan szét tud úgy csúszni a kohéziód, hogy észre se vedd, de mégis teljesen más legyen. Erről már írtam nem akarom túlragozni.
Az első sessiönömbe az évben lett egy Royale Flush-öm (életem elősje élő CG-ben) ami tovább erősítette az elképzelésemet affelől, hogy jó év lesz a 2014.
Lassan eljött az ideje a haza utazásnak. Az utolsó nap volt, élveztem az újonnan talált helyzetemet. A pénz még nem volt mögötte mert összesen 100 pluszba voltam, de tökéletesen éreztem mindent. Az uccsó nap lementem, és sikerült lehúznom egy 12 órás sessiönt amibe volt 3 óra holdem, 2 óra tourney, és a többi dealers choice. Sikerült egy vak 1€-n elhozni az idekint eddigi legnagyobb kaszámat egy 1390€-t ami király volt. Megtapasztaltam egy kicsit, milyen érzés az amikor az emberre ráborul az asztal, és befullosodik a legtöbb setje a kulcspartikba, és mindig kitart. Király volt. A végén 1500 lett az a nap és evvel el is értem a kitűzött célt, amiről addigra már lemondtam, de igen örültem neki amikor rámtalált. És ezzel megcsináltam egy olyan jó sessiönt amilyen másfél éve nem volt
Így ez volt az első olyan alkalom az életembe, amikor úgy tudtam haza menni Bécsből, hogy úgy éreztem mindent megcsináltam amit megakartam, és teljes elégedetséggel élvezhetem az otthon létet anélkül, hogy égető szükséget éreznék arra, hogy vissza rohanjak pokerezni.
Azóta is őrzöm ezt a szemléletet, próbálom magamat aktívan emlékeztetni, hogy mit kell csinálnom, és hogyan és az új mottóm az lett, hogy " a szabadságért harcolok" Mert minél jobban megy, minél többet nyerek annál többet tölthetek el úgy időt a szeretteimmel ahogy szeretnék, és annál kevesebb gát lesz az életbe, ami megakadályozhat az anyagi hiányosságok miatt :)
Év végén írtunk az Ercsivel egy boritékba célokat amiket el akarunk érni a következő év végére, nem mutattuk meg egymásnak lezártuk, és majd év végén felbontjuk. Majd akkor leírom ami benne volt és megnézzük, hogy sikerült-e mindet megvalósítani :)
Ennyi mostanra.
Túrom neki ezerrel.
Karácsony után jöttem vissza Bécsbe 26-án és a tervezett kintmaradás 4 délig volt, mert utána mentem haza egy hétre ön és jármű karbantartásra. A tervem az volt hogy 1k-t össze szeretnék szedni, mert sok költségem lesz otthon.
Betegen érkeztem vissza, úgyhogy a 27-ét is ki kellett hagynom. Elkezdtem átgondolni a dolgokat, és próbáltam tanulni azoktól is akiket a legjobban rühellek a beton fosokat akik 100 akkal ülnek le. Próbáltam keresni azt a hibát ami miatt nem tudok annyit játszani amennyit szeretnék. A decemberi hónapban már elkezdtem írni nem csak a sessiönök számát, mert azt eddig is írtam, hanem azt is hogy hány órát játszok. A sessiön szám az általában17-20 között mozgott, de az óraszámba látszott hogy valami nincs rendjén, és igazából nem rakok bele megfelelő számú órát a játékba.
De miért nem? Mert loss cappel játszok és állandóan elérem azt, relatív hamar. Túl agro vagyok? Túlságosan ki akarom játszani a betonokat? Calling station lettem? A lényeg az, hogy amit ezek a betonok sokkal jobban csináltak, az a konzisztencia, hogy ott tudtak ülni minden egyes alkalommal amikor lementek minimum 4-5 órát. Az mind1, hogy jól vagy rosszul játszottak, a lényeg, hogy ők ott tudtak ülni én meg nem. A loss cap-et nem törölhettem el, így a játékomon kellett változtatni.
Arra jutottam, hogy sokkal feszesebben és türelmesebben kell játszanom, és hagyom kell lehetőségeket elúszni, mert túlságosan nagy a kockázata, hiába is tudom, hogy mi a helyzet, a sok random faktor (beveri a fejét, vagy alapból is hülye az ellenfél és megadja / olyan lépést hoz meg a move omra ami hülyeség de sajnos, ha nem jön be nem csak, hogy kritikus mennyiségű stacket vesztek, de evvel időt is a lehetőségre hogy vissza nyerjem.) Ez nem jelenti azt, hogy ne emelnék sokszor a lapok 30% val legalább, hátulról, ha engedi az asztal, hogy elviszegessem a dolgokat aztán cbettel, meg ha jól olvashatóak az ellenfeleim, mert ez benne van, csak simán a vérem vitt előre és ezt anyagilag nem engedhettem meg magamnak, és lehetséges, hogy matematikailag se (tehát fishkedés volt)
Ezt egész szilárdan elhatároztam, és sikerült lemásolnom a fegyelmezettséget ezekről a betonokról, és mellette jól is játszani és mozogni.
A másik nagyon fontos dolog valszeg, hogy mindig mozgásba legyél, hogy ne 1 helyre járjál. Jelenleg 4 helyen kártyázok, sokat utazok ezért, de muszály nem bele rohadni egy helybe, és a Bécsi póker amúgy is kifejezetten elszomorító lett így változtatnom kellett mind játék formát, mind lokációt.
Ebből fakad hogy elolvastam egy omaha könyvet, és elkezdtem omahát, illetve dealers choice játékokat játszani ami 5 lapos omaha 4 lapos omaha és Kurshavel-ből áll.
Jött az új év amit persze nem pokerrel töltöttem hanem a Csipogós Ercsivel, de elsején már újult erővel vágtam bele a pokerbe. Előtte húztam randomra kártyát itthon, hogy megnézzem, hogy tényleg jól érzem-e hogy jó év következik. Csak húztam egyett nem feltétlenül arra, hogy minél magasabb legyen a lap, hanem csak simán arra hogy tetszik-e amit húzok. A bubit húztam és tetszett (persze ha pozitívan állok hozzá minden lap tetszik, de egy kis önmegerősítés sosem árt)
Lementem játszani, és ez az új szemlélet mintha egy teljesen új játékost faragott volna belőlem. Király érzés volt uralni a helyzetet és 100%-os kontrollba lenni.
Megfogadtam azt is, hogy nem foglalkozok avval ami felett nincsen irányításom. Nem leszek ideges azon, ha baszott nagy játékba AA-t kapok és valamiért az egész este alatt az az egyetlen leosztás amikor körfold van. Csak avval törődök, hogy a legoptimálisabban befolyásoljam magam számára azokat a dolgokat, amiket befolyásolni tudok. Persze ez egyértelműen hangzik így, de nem az amikor benne vagy, vagy nem az, ha nem figyelsz oda eléggé a játékodra, és a hónapok alatt nagyon lassan szét tud úgy csúszni a kohéziód, hogy észre se vedd, de mégis teljesen más legyen. Erről már írtam nem akarom túlragozni.
Az első sessiönömbe az évben lett egy Royale Flush-öm (életem elősje élő CG-ben) ami tovább erősítette az elképzelésemet affelől, hogy jó év lesz a 2014.
Lassan eljött az ideje a haza utazásnak. Az utolsó nap volt, élveztem az újonnan talált helyzetemet. A pénz még nem volt mögötte mert összesen 100 pluszba voltam, de tökéletesen éreztem mindent. Az uccsó nap lementem, és sikerült lehúznom egy 12 órás sessiönt amibe volt 3 óra holdem, 2 óra tourney, és a többi dealers choice. Sikerült egy vak 1€-n elhozni az idekint eddigi legnagyobb kaszámat egy 1390€-t ami király volt. Megtapasztaltam egy kicsit, milyen érzés az amikor az emberre ráborul az asztal, és befullosodik a legtöbb setje a kulcspartikba, és mindig kitart. Király volt. A végén 1500 lett az a nap és evvel el is értem a kitűzött célt, amiről addigra már lemondtam, de igen örültem neki amikor rámtalált. És ezzel megcsináltam egy olyan jó sessiönt amilyen másfél éve nem volt
Így ez volt az első olyan alkalom az életembe, amikor úgy tudtam haza menni Bécsből, hogy úgy éreztem mindent megcsináltam amit megakartam, és teljes elégedetséggel élvezhetem az otthon létet anélkül, hogy égető szükséget éreznék arra, hogy vissza rohanjak pokerezni.
Azóta is őrzöm ezt a szemléletet, próbálom magamat aktívan emlékeztetni, hogy mit kell csinálnom, és hogyan és az új mottóm az lett, hogy " a szabadságért harcolok" Mert minél jobban megy, minél többet nyerek annál többet tölthetek el úgy időt a szeretteimmel ahogy szeretnék, és annál kevesebb gát lesz az életbe, ami megakadályozhat az anyagi hiányosságok miatt :)
Év végén írtunk az Ercsivel egy boritékba célokat amiket el akarunk érni a következő év végére, nem mutattuk meg egymásnak lezártuk, és majd év végén felbontjuk. Majd akkor leírom ami benne volt és megnézzük, hogy sikerült-e mindet megvalósítani :)
Ennyi mostanra.
Túrom neki ezerrel.
2013 sum
Kicsit késve de íme itt az évzáró, összegző bejegyzésem. Két részes lesz asszem, az első fele az év zárás a 2. meg majd a tervek kitűzött célok, a megvalósítás, meg a hogyan is megy, aztán lesz még 1-2 party is benne mert tolom persze.
Tehát a 2013-as év életem legrosszabb éve volt poker ügyileg, és lehet más szempontból is. Az év első két hónapja bukószériával kezdődött, amit követett a "kis" átmeneti szakítás, ami miatt aztán haza is kellett mennem majdnem fél évre, aztán amikor vissza jöttem újból bele kellett rázódnom, ami nem volt zökkenő mentes, volt egy jó hónapom (október) utána életem legrosszabja, és a végére már valszeg nem is játszottam jól, és a decembert azt hiszem én rontottam el, mert ahogy az lenni szokott, elállítódtak a dolgaim és nem figyeltem oda rá eléggé hogy rendbe szedjem magam.
Elkezdett bennem érlelődni, hogy mit is kéne változtatni meg hogyan, és valahogy pont az év végére érett be. De erről majd a kövi bejegyzésben.
A lényeg, hogy tavaly egy idekint a mekibe dolgozó ember 3x annyit keresett. Szal jah...
Viszont azt hiszem rengeteget tanultam, és sok mindent a hasznomra tudok jelenleg is fordítani ebből.
Persze nem könnyítette meg a helyzetet az se, hogy szinte játszhatatlanná vált a bécsi 1/2
Szal összegezve, egy kurva szar kezdés, egy lelki megrogyás, majd egy kis fellendülés és azzal a lendülettel egy iszonyatos becsapódás, amit még utána is szenvedtem... :) Viszont ennek vége ;)
Viszont a karakterhibáimat elkezdtem kijavítani, határozott változtatásokat sikerült eszközölnöm a hozzáállásomban, és ennek köszönhetően ez a baszott nagy minuszos hónap nem hatott ki rám akkora erővel mint az egy éve lett volna. Megtanultam lerakni a pokert a sessiön után, nem sírni, és csak akkor beszélni róla ha kérdezik. Sokminden mást is, de azt majd...
Folyt köv (egy értelmes hosszúságú és sokkal felvillanyozóbb postban holnap)
Tehát a 2013-as év életem legrosszabb éve volt poker ügyileg, és lehet más szempontból is. Az év első két hónapja bukószériával kezdődött, amit követett a "kis" átmeneti szakítás, ami miatt aztán haza is kellett mennem majdnem fél évre, aztán amikor vissza jöttem újból bele kellett rázódnom, ami nem volt zökkenő mentes, volt egy jó hónapom (október) utána életem legrosszabja, és a végére már valszeg nem is játszottam jól, és a decembert azt hiszem én rontottam el, mert ahogy az lenni szokott, elállítódtak a dolgaim és nem figyeltem oda rá eléggé hogy rendbe szedjem magam.
Elkezdett bennem érlelődni, hogy mit is kéne változtatni meg hogyan, és valahogy pont az év végére érett be. De erről majd a kövi bejegyzésben.
A lényeg, hogy tavaly egy idekint a mekibe dolgozó ember 3x annyit keresett. Szal jah...
Viszont azt hiszem rengeteget tanultam, és sok mindent a hasznomra tudok jelenleg is fordítani ebből.
Persze nem könnyítette meg a helyzetet az se, hogy szinte játszhatatlanná vált a bécsi 1/2
Szal összegezve, egy kurva szar kezdés, egy lelki megrogyás, majd egy kis fellendülés és azzal a lendülettel egy iszonyatos becsapódás, amit még utána is szenvedtem... :) Viszont ennek vége ;)
Viszont a karakterhibáimat elkezdtem kijavítani, határozott változtatásokat sikerült eszközölnöm a hozzáállásomban, és ennek köszönhetően ez a baszott nagy minuszos hónap nem hatott ki rám akkora erővel mint az egy éve lett volna. Megtanultam lerakni a pokert a sessiön után, nem sírni, és csak akkor beszélni róla ha kérdezik. Sokminden mást is, de azt majd...
Folyt köv (egy értelmes hosszúságú és sokkal felvillanyozóbb postban holnap)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
