Röviden: Senkinek kurvára semmi köze ahhoz, hogy miről mi a véleményem, és hogy azt én leírom, vagy elmondom, vagy gondolom. Főleg mivel nem random emberek arcába mondom, hanem a saját platformomon, aki olvassa olvassa, akinek nem tetszik az pedig nem olvassa. Bár tudom a mostani világba jószokás olyan szélsőségesen gondolkodni, hogy aki nincs velem az egyértelmű, hogy ellenem van, és ha valami nekem nem tetszik azt azonnal be kell szüntetni, mert nem létezhet más csak a saját buborékom. És ezt csak a gaming world-ből tudom, el se tudom képzelni (kicsit megtapasztaltam ugyan), hogy milyen lehet ez nagyban. "Cancel culture"
Szóval ennek nevében here is a big fuck you to all the haters
Also praise the sun!
Fontos azonban ez a lépés nagyon. Volt bennem ez a kívülről beteges kényszernek tűnő dolog. Minél jobban próbáltak megfosztani a jogaimtól, én annál jobban ragaszkodtam hozzájuk és annál hangosabban akartam azokat kiáltani. Most, hogy már elvileg nincsen gáz vele, megszűnt ez a nyomás, és kurvára nincs is kedvem különösebben a témáról írni. The day has been won.
Itt a hivatalos állásfoglalás:
"A blog nem a mi csatornánkon keresztül folyik, és jobbára véleménynyilvánításnak tűnik."
Fontos dolog ez, mert az életem része az írás már több mint egy évtizede. A póker befejeztével abba hagytam az írkálást, de újból kedvem támadt hozzá és most folytatom pár év kihagyással. Szal az életem részének érzem és you know...elmegyek a végletekig érte.
És itt beszéljünk akkor az elvekről. Mert az elvek felszínesen ostobaságnak tűnnek, de valójában a fundamentumát képezik a lényednek. Ha vannak elveid és ahhoz mindenféleképpen (akárhány szó is ez) tartod magad. Mint a szólásszabadság. Nem akkor vagy király ha kiállsz mellette mikor kiscicákról van szó, hanem akkor, ha kiállsz azoknak a jogáért is a szólásszabadságáért akik nem a te véleményedet osztják. Ha az elveidet eladod, vagy engedsz belőlük sosem voltak az elveid. Csak valami álom amiben hittél amíg kényemes volt és amint nehézségekbe ütköztél kifaroltál belőlük és eldobtad azokat mint ha sosem lettek volna a tieid.
Én készen álltam bevállalni minden féle következményt, ha folytatódik a bullshit hadjárat ellenem. Mérlegeltem csillió dolgot, már terveztem a következő vállalkozásomat ha kibasznak. Nagyon sok álmatlan északám volt. Folyton ezeket zongoráztam a fejemben és valahogy mindig arra jutottam a végén, hogy nem bírnék a tükörbe nézni ha eladnám magam csak azért, hogy ne kurogassanak azzal, hogy miket írok. És tudom, hogy nagyon megbántam volna, ha lemondok az egészről. Próbáltam magamban elnyomni ezt az érzést de állandóan a felszínre tört. Persze még visszanyalhat a fagyi, de akkor is készen állok kiállni a saját jogaimért.
Jah arról letettem, hogy a többi tanárért kűzdjek. Bekaphatja mindegyik. Szenvednek sírnak állandóan aztán lószart se tesznek azért, hogy a helyzetükön változtassanak, vagy legalább beálljanak amögé aki változtatni akarna rajta. Szal nekik is küldeném a fentebbit.
Ebből kiindulva amúgy még mindig nem döntöttem el, hogy akarok e konkrétan tanárkodásról meg tips and tricks ről írni mint annó pókerben, bár valszeg az volna a jó döntés és azt fogom, csak el akarom kerülni, hogy valami bullshitet rámvessenek, hogy trade secretet árulok el azáltal, hogy leírom a saját gondolatmeneteimet és kidolgozott metódusomat.... elvileg worst case scenario írniuk kell, hogy vegyem le, mert sérti a szerződés x y pontját. De trade secreteket amihez a szerződésem köt nem fogok elárulni. Bár kb úgy van megfogalmazva, hogy úgy érted ahogy akarod....
A másik ami ennek az eredménye lett, hogy a social mediát megint kikúrom majd az életemből, mert rövid ideig voltam benne, de pont mint vezetés közben szembesültem vele, hogy mennyire kurva sok a tirpák gyaúr ember, és a legjobb dolog amit lehet velük tenni a teljes átnevelés lehetősége nélkül az, ha kiírtom őket az életemből és a nyomukat sem látom. De ezt majd a köviben kifejtem azzal együtt, hogy visszaolvastam az egész blogom.
Ps.: Akinek nem inge ne vegye magára. Aki pedig szeretne megsértődni: Be my fucking guest!
