Morális iránytű

Morális értékrendekről fogok irogálni.

Elkezdtem nézni a Vikings nevű sorozatot. Bad ass. Az egész Viking kultúra nagyon bad ass. Nem tudom, hogy valaha is tudtam volna úgy élni, de az biztos, hogy jobb volt mint a nyugati világ akkor, és teljesen egyedi is szerintem.

Ők azt vallották, hogy ha elég jó halált halnak, akkor elnyerhetik a bejutást a Valhallába. Ebből kifolyólag nekik a csata az szó szerint a megváltás kapuja. Ezért volt az, hogy úgy harcoltak "mint ha" nem is félnének a haláltól, mert szó szerint az ellenkezője volt bennük. Nem azért öltek mert kegyetlenek voltak, hanem azért mert meg akartak méltő módon halni. Persze az áldozataik mást mondanának.

De a lényeg az volna, hogy ha úgy nevelnek egész életedben, hogy a vér áldozat az kell az isteneknek, és ha meghalsz akkor felkerülhetsz hozzájuk ha elég méltó harcos vagy, akkor teljesen érthető a motivációjuk és a számunkra eléggé érthetetlennek vélhető hozzáállásuk az egészhez. És ez szerintem a mai napig így van.

Ha van egy vallásod vagy morális kódod, amit java részt a közösségeden keresztül, a szüleidtől, a mesékből, majd később a filmekből és ismerőseidből magadba szippantasz akkor benned is ugyan ilyen megkérdőjelezhetetlenek a dolgok. Tudjuk, hogy rossz ember az aki öl, aki lop aki hazudik, mert ezt mondja mindenki és ebben az egyetértésben és vallásban nő fel mindenki hazánkban...persze aztán mivel nincsenek mindenki felett álló papok ezeket a morális értékeket aztán könnyed szívvel vetik félre amikor anyagi javakhoz juthatnak érte cserébe (taposás, seggnyalás, munkahelyi politika, hátbaszúrás, hazudozás, kétszínűsködés, ZSAROLÁS...Fura egy név jut ezekről a jelzőkről az aszembe....Sz..SZ..Szilvia) És mivel nincsen egy felsőbb földi hatalom ami a morális kódjukhoz tartattná őket, ezért elszabadulnak és "sikeresek" lesznek. Mert ugye rengeteg szerencsétlen ember azt gondolja hogy siker=magas pozíció vagy nagy vagyon. Az oda vezető utat soha senki nem kérdőjelezi meg, sőt lassan már közhelyként kezelik, hogy aki nem gátlástalan az nem lehet "sikeres".

Régen ugye ha nem tartottad be a néped morális kódját akkor szó szerint először is megvetett a társadalom, másodjára megbasztak a vallási szekta rendfentartói. Nem vitatom, hogy nem volt az is tele visszaéléssel és emberi gyaúrsággal és korrupcióval, de ez is egy elméletben tök jól működő dolog mint a demokrácia, amiben az egyetlen hibás alkatrész az ember mert korrupt. Nem hagyják, hogy a nép morális kódjátol az egyének eltérjenek, mert tudják, hogy annak az egész nép a kárát látja. Na ez kurvára kiveszett a világból.

Volt egy tök elszomorító kis szembeötlésem mikor pókeres fórumon segítettem egy kétségbe esett playernek, amire a helyi képviselői a póker oldalnak standard dumát nyomtak, amire én leírtam a fickónak, hogy hogy szokott ez lenni és, hogy mire számíthat, amire a helyi adminok, akik a poker corporation-nek a reprezentatívjai elkezdtek baszogatni, hogy minek írok ilyeneket, meg, hogy csak trollkodok. Miután leírtam nekik tételesen a tapasztalataimat az ő oldalukon csak annyit mondtak, hogy nem értik, hogy miért csinálom mindezt, hiszem semmi előnyom nem származik belőle....és jah semmi. De nem azért teszem, hanem, hogy segítsek valakin akivel empatizálok, mert képes vagyok ér, és mert én is átestem azon amin ő megy keresztül és gecire örültem volna ha elmondta volna valaki őszintén, hogy mi a faszra számítható.

Nagyon szomorú, hogy ez emberek számára olyan hihetetlen, hogy nem azért teszel valamit, hogy személyes előnyt kovácsolj belőle, hanem azért mert van egy morális kódod és azt követed. Még akkor is ha megégeted magad miatta a morális szférán kívül álló személyek világában...tehát kb minden főnök szemében. De erről már írtam. Nem akkor kell az elveket harsogni amikor könnyű. Attól lesznek elvek, hogy akkor is ragaszkodsz hozzájuk amikor geci szar, és ezerszer könnyebb lenne a másik utat választani. Na attól tartok a világunk már csak ez a másik út, és kb a pokolban élünk.

Engem a HD-nál totál hülyének nézett mindenki csak azért mert volt morális kódom és ahhoz tartottam magam, és számon is kértem másokon. Amire csak a számukra lenéző megvetésként szánt, számomra meg átható büszkeségként (és valódi sikerként) megélt "igazság bajnok"-oskodás jelzővel próbáltak valamilyen fucked up módon arra terelni, hogy olyan legyek mint ők és adjam fel többek közötta moralitásomat, de még ezt a blogot is érte....ye i still have some grudges.

De aztán persze ott a nagy kérdés: Van e univerzális moralitás? Kijelenthetem e, hogy az én morális rendszerem jobb-e mint a másiké? Mi alapján? Számomra magátol értetődő és gyakorlatilag szinte megmagyarázhatatlan, hogy miért az én morális kódom a helyes, hiszen minden értékemet ebből származtatom, hogyan tudnád mással magyarázni, mint "csak, mert így van" "a lelkemből jön" (ez talán közelebb áll hozzám, és önértékelő, önismerettel kapcsolatos magadbanézésre utal) mert nem nagyon tudsz mondani rá semmit. Nem tudom, hogy felfogható e a másik moralitása a saját moralitás univerzumodból, mint ahogy az se felfogható, hogy mi van a világegyetemen kívül.

Persze lehet esetleg a természetből meríteni, de az talán nem jó példa (az én morális mércém szerint) mert ott az erősebb baszik, a gyengét megzabálják és az aggresszívebb faj kiírtja a békéset....Akkor az én morális iránytűm nem helyes? Nem a Földre való? Valami fentebb való helyre talán? Mert aki így próbál meg itt élni az beszopatják....és erre a kérdésre aztán ott van az ultimate válasz, hogy "de majd a másvilágon / menyországban / a lelkiismeretem / karma ....etc etc" Szal beleütközünk az univerzumunk határába és nem tudunk tovább ismét érvelni, csak remélni....hinni abban, hogy amit cselekszünk az helyes és ha van létezés ezen kívül, akkor annak megfelelően viselkedünk. Elég fucked up. (Most direkt nem tárgyalom jobban a transzcendens és hasonló élményeket, meg a lélek mélyére nézést)

Talán segítséget addhat a morális iránytűnk betájolásához, hogy mire jutottak a világtörténelem során a nagy gondolkodók evvel a kérdéssel kapcsolatban. Talán azt is lehet nézni, hogy összességében menyik morális kódrendszer okozta a legkevesebb összesített szenvedést a földön...hmm talán a rendszer minden tagján mért általános boldogság méter a legmegfoghatóbb mérője annak, hogy a morális kódunk mennyire helyes. Asszem ezt jól kitaláltam így a végére :D

Kurva jó vagyok, hogy felvetek egy kérdést, többet is, és elkezdek róla írni és a végére mire leírom a kérdéseim és a gondolataim rájövök egy lehetséges megoldásra, de legalább is egy lépéssel közelebb kerülök valamihez.

WSOP?... Meh...Nah thx!

A világ legnagyobb póker versenyszériája. Sose akartam rajta indulni igazán és főleg azért nem mert anno mikor élőztem 10 éve de már 15 éve is úgy voltam vele, hogy menjen ki a faszom az usa-ba egy rakás szar ország és eu-hoz képest meg marha nagy eséllyel be is szopod mert lelőnek, vagy detainelnek vagy hasonlók.

Na most a póker oldal ahol játszom a WSOP második felét tartja, mert a covid miatt elmarad az egész élőbe. Emiatt sajnos csak WSOP ticketeket lehet nyerni a leader boardon de szerencsére ha lezajlik atvaltozik T$-ra és lehet belőle sng-t tolni szal cool.

Sose gondoltam volna, hogy lehetőségem lesz indulni a wsop-n és ennyire indiferens leszek felé. Végig gondoltam hogy miért és azt hiszem két fő okot találtam:

1. Elég jól megy a póker nem kell álom nyeremény hogy megváltsam magam.

2. Online van az egész és ilyen pénzekért 1000-5000$ nem akarok neten játszani mert semmi élményt nem ad csak ezerszer többe kerül mint egy sima 20$ os verseny, a színvonal se lesz más és az élmény is szeméyltelen és steril. Szal leszartam az egészet.



3. (lett 3. is XD) Már jártam itt. Voltam kurva nagy versenyen kurva közel a kurva nagy pénzhez. Kivágtak róla ugyan úgy tört százalékkal (Sunday million top 200 playerbe set vs alá pár....valami másik PS es versenyen 13k playerből 34. hely idióta görög ellen. Élőbe is 2 napos event 2. napján giga stacket villám gyorsan 6 all in bukó után utcán találva magam). Szal voltam már ott nem kell a lelki törés amit az esetek 99.999%-ban okoz amikor kivágódsz, és most, hogy kiderült, hogy nem kell lejátszani a ticketeket mert T$-ra alakulnak értelme sincs szerencsére...


...persze de akkor milliomos se leszel. Jah nem 1 game-ből hanem több tízzer kicsiből ;) Ennyi. A turninek is van értelme persze de csak ha ekkora mennyiségbe tolod, de itt nem erről van szó, meg ezek a giga garantált versenyek nem olyanok. Ezekbe nincs nagyon hosszútáv csak ha az összeset nyomod egész évben akkor meg már amúgy is milliomos vagy.

Aztán azért evett a fene a gondolatért, hogy wsop valaho. Indítottak ilyen hülyegyerek verziós versenyeket ami inkább lutri mint póker mert van 20 darab első nap, és akár mindegyiken elindulhatsz, és 3 reentry-d is van....Szal aki nagyon akarja az jó esélyeket vásárolhat magának karkötőre esélyt(mert hogy minden WSOP verseny winnernek jár egy wsop arany karkoto. Az a trófea...de az igazi wsop-n nincsen reentry meg multiple registration.

Szal rágott a kefe, hogy csak el kéne indulni, meg megnézni sat-okat meg ilyenek, hát végül elindultam a 100$ oson. Kb az 5. percbe rájöttem, hogy mennyire igazam volt 2 hete amikor a fentebb leírt gondolatok megszülettek bennem, hogy mennyire hányinger keltő minden verseny ha nem dömping számba nyomatod, hanem azért, hogy "hátha beakad". Semmi értelme nincs, kb nulla skill van benne és csak mákolni kell. Ez igaz a póker minden formájára, ha kis mintán nézed, és csak akkor van értelme ha dömpingben tolod.

Ez szépen ki is jött mert elment a kedvem tőle mint írtam az 5. hand után, pedig 4x prémium lapot kaptam. Most még bent szenvedek short stack-ként, de megfogadtam, hogy nem fogok egyedül törnizni, max Atkával funból meg lógásból, vagy élőbe mert annak van élménye is, meg ott van normálisan előnyöm is talán. (Edit: már nem vagyok bent)

És az a vicc, hogy hányingerem van a leosztásoktól, miközben tegnap buktam 1200$-t és egy másodpercig nem éreztem igazán rosszul tőle magam, és ez sokat elmond. Kell a fasznak a hányinger keltő fos érzés amit a törnik végtelen varianciája okoz, vagy esetleg az, hogy kitalálják miután behúzol 200k$-t hogy mégse fizetünk ki mert elírtad a neved és hát ott volt reg-nél, hogy ha nem pontos az adat akkor fuck you, vagy hogy a barátod erről az IP-ről belogolt fél éve ezért bannoltuk a számlád és megtartjuk a lóvét (Megtörtént PS-es eset)

Szal jah. Kurva érdekes, hogy ennyire nem érdekel, és azt hiszem felszabadító is, hogy nincs bennem ez a szent glória amit el akarok érni. 1x volt ilyen a BPO 20 éves korom körül és ki is sat-oztam magam rá és életem "legnagyobb" pókeres sikere volt de utána már akkor tudtam, hogy nem lesz több ilyen, mert felesleges szar, semmi igazit nemad, csak egy üres álom amit üldözöl.
   Letolom a magam kis napi 700 sng-jét és kész, a gambling meg a többi szar mehet annak akit érdekel. Anno is így voltam vele, a CG-vel. Sose érdekel a hírnév csak az, hogy jó legyen a fizu, a hírnevet meg megtarthatják a pojácák, meg mákos faszok meg akinek igénye van rá, de én csak nagyon erős kiégés veszélyt látok benne.

Üres érzés, kissé szomorú is, azt is lehetne rá mondani, hogy kihalt belőlem a szenvedély, de ez kurvára nem igaz. Simán csak reálisan látom a dolgot és nem álmodozok, hanem beleteszem a munkát abba ami a sikerhez vezet. Tegnap pl 14 órát!!!!!!!! toltam tiszta játékidőbe, hogy megnyerjem a napi leader boardot, hogy fejlődjek, és hogy termeljem a $-t. De tényleg kicsit értetlen vagyok saját érzéseim felett. Azt hiszem örülök neki nagyon, hogy így vagyok evvel, csak fura mert ez az érzés szembe megy mindennel amit a médiába mindenki harsog, mert ez mind izgalmas és pezsdítő és bárkinek lehetséges....és tényleg bárkinek.
   Pont most néztem végig a legnagybb sunday FT-jét. 90k playerből egy totál fish nyerte aki 4$ sub sat into sat, into SM into win. Nyert 1.2M$-t és reklámozza hogy mindenkinek lehet. Csak ezek a story-k sose szólnak arról a 89000 ről akik a versenyen nem nyertek lószart se meg azokról a milliókról akik próbáltak bejutni de nem sikerült.
   De ez a trükkje a pókernek. Ha a világ legnagyobb versenyén csak majmokat indítanának a világ legnagyobb nyertese egy majom lenne. Minden egyes póker versenyt meg kell, hogy nyerjen valaki, aztán lehet vele reklámozni meg minden. Zseniális amúgy.
Na ezek az emberek azok (meg a 99.99%-nyi társaik) akikből az igazi pro-k megélnek, csak erről soha senki nem beszél ;) Én talán írtam erről régebben.

Szal jah...all in all, fuck the WSOP! I dont give a shit because i dont need a dream anymore to be successful! Nincs álomra szükségem már, sem ámításra ahhoz, hogy sikeres legyek vagy lelkesedésben égjek

Pushing Boundaries

A határok feszegetése. Magyarul ez volna a cím de mégis mást jelent. Mert a határ feszegetés amikor a megengedett dolgokat próbálgatod kijjebb tolni, teszteled a türelmét a feletted álló hatóságnak valamilyen formában, de a pushing boundaries meg inkább a saját határaid magad által való kihívása és feszegetése, hogy nagyobb, több, jobb legyél tőle. Érdekes...

Mindenesetre ezt teszem a pókerrel, és nem a tanárkodással. Leírom mi volt, aztán, hogy mi nem volt és miért lehet ez.

Három napja elhatároztam, hogy megnyerem a napi leader boardot. Meg is nyertem. Reggel 9 ig voltam fent miatta, és kb 12-13 órát (tiszta játék idő) pókereztem. Úgy voltam vele, hogy meg akarom csinálni, mert tudom, hogy tudom, és bizonyítani akarom magamat magamnak főleg. És van jó kis extra 150$ a végén habnak. Utána lightosabban toltam a következő napot. Aztán úgy keltem fel másnap, hogy bazdmeg ma is készen állok végig tolni, és így is tettem avval a szándékkal, hogy megint megnyerem. Akkor 11 órát játszottam, de csak azért mert lelőtték a szervereket hamarabb és nem kellett folytatni. De miért?

Miért van az, hogy annyira ösztönzöttnek találom magam pókerbe, és másban pedig nem? A tanárkodást kell elővennem, mert az az amit az elmúlt 6 évben toltam. A válasz elég egyszerű és két lehetséges oka van.

1. A pokerbe flow-ba vagyok és élvezem elejétől a végéig általába. Nem unom, de tuti nem irritál. A küzdelmeivel együtt meg a kihívásaival. Bár sokat segít, hogy hetek óta EV felett futok mint az állat, de azt úgy balanszolom pszihésen (hogy ne szálljak el, vagy legyek depis, h csak mákolok) hogy előtte meg 4 évig nagyon szopón voltam, szal belefér egy kis upswing :P
A mákolást meg úgy kell érteni, hogy beteszem 50-50 re jól, de nem 50% be nyerem őket hanem 55% be mondjuk.

2. A pókerben a befektetett idődet arányosan kapod meg juttatásban. Bár nem feltétlenül valósban, mert játszhatsz jól és veszthetsz, a hosszútáv lényege, hogy plussz EV-s legyél végig és ez számít a pénz meg törvényszerűen jön majd hozzá. És ez a tanárkodásban gecire nincs így. Saját tapasztalatból merítve sem. Azt kaptam azért, hogy minden extrát bevállaltam, hogy kikúrtak velem, kihasználtak aztán mikor szóvá tettem kibasztak a gecibe. 3 helyből 2 nél. Részleteket egyelőre még nem írok, de a lényeg az, hogy az extra befektetett munkádnak semmi hasznát nem látod. Lehet a gyerek jobban élvezi az órát (de ez is csak egy geci nagy lehet..mert lehet hogy 3 órát baszakodsz egy proppal, de ha fing hangot produkálsz randomra váratlanul akkor az maradandóbb lesz neki...szal ki se lehet jelenteni, hogy több időráfordítás a felkészülésre = jobb óra, de az biztos, hogy te tanárként semmit nem kapsz érte. Max egy "jajj de jó tanár" amivel szarra se mész mert a redvás munkahelyi politizálás miatt le van osztva előre minden és elmehetsz az anyádba. Erről se írok most még, majd később.

De sima akármilyen melóhelyen is így van. Elhitetik veled, hogy ha kiemelkedsz akkor talán majd felfigyelnek rád és talán majd előléptetnek, aztán helyetted beraknak valakit 3-al feljebb a főnöködnek aki sose dolgozott csak felszopta magát vagy valakinek a valakije. A bónuszozásról meg ne beszéljünk. Ahol ha 100% felett teljesítesz bónuszt kapsz, aztán az lesz az új 100%-od és elmehetsz az anyádba újból és magadat szopattad, hogy erőlködtél.
És ha 2x olyan keményen is dolgozol...mi lesz? Kapsz egy bónusz 20-ast a hónap végén legjobb esetben. Tehát +100% munkáért kapsz 5-10% extra juttatást....hmmm.





Szóval ha nem a saját bizniszed amit csinálsz totál felesleges, sőt sokszor kontraproduktív több energiát belefektetned. Ha meg a saját bizniszed akkor meg pont fordítva van így. Azt hiszem ezért élvezem annyira, mert mindig is geci lelkes voltam, oda tettem magam minden melóba ezerrel, de mégse volt meg soha a gyümölcse igazán, mert csak fenyegetéseket kaptam, meg néha egy vállon veregetést, aztán mehettem a boltba vásárolni a gyerekek szeretetével...


Azt is érdekesnek találom, hogy a kreativitásom is feljebb tekeredett. Most, hogy pókerezek sokkal többet akarok írni megint. Pedig ez se pókerről szól. Na majd a kövi az lesz :D

Jah meg ez a finomság, amikor az a jutalmad hogy ha becsicskulsz, hogy megtarthatod a melódat. Fuck that. És főleg fuck mindenkit aki ennek hagyja magát és elhiteti a fasztartályokkal, hogy ez legitim módszer, mert működik....

Emlékezz!

Inception-t néztem. Mikor először láttam nem voltam jó agy állapotba és lehúztam a filmet, de Lény sok jót mondott róla így megnéztem megint újraértékelni.

Sok dologban rímel dolgokra amiket gondolok. Nem fogom leírni a filmet, akit érdekel olvasson utána ha esetleg nem látta. A gondolataimat fejtegetném amiket tuti írtam már valamikor.

Emlékezni kell. Mint ahogy a filmben a karaktereknek, hogy csak álmodnak, talán nekünk is ugyan úgy a "valóságban" hogy ami van a hús és vér az csak az álom szövet része, és nem adhatjuk el az elveinket a lelkünket az itteni létezésért.

Emlékeznünk kell, hogy többek vagyunk annál mint amit magunk körül a testbe zárt érzékszerveinken keresztül felfogunk a világból. Érezni kell! Erre sokan vakok. Pedig ez az az érzés ami átvezet, ami megmutatja a kisajtót, ami a lepel mögé enged tekinteni, mint a Truman Show-ban is. Amit ha érzel tapasztalod az elmagyarázhatatlant, és megérted azonnal ahogyan átüti a valóságodat ez a lélekérzés, az hogy nem csak ez vagyok, hanem sokkal több és nem csak most vagyok.

Persze az álom szereplői, akiket az álom magával ragadott teljes valójában ezt tagadni fogják. A műszereik nem fogják tudni soha kimutatni, hogy az általuk definiált valóság az nem az...hisz hogyan is tudná. Minden eszköz és érzékszer ezen belül működik és ez definiálja, így nem lépheti az át. 

Mint amikor az álmodban vagy, ha egyáltalán emlékszer rá. Ott se kérdőjelezi meg senki, hogy ez nem a valóság. Tényként van kezelve minden bizar helyzet benne, hisz neked is és mindenkinek ott az a valós. Mindent valósnak érzel, de amikor felkelsz azonnal tudod, hogy hol vagy, hogy mit kell tenned a mai napon, hogy mik a vágyaid és a céljaid és haladsz tovább! És tudod, hogy az álom csak egy álom volt. De csak mikor már kívül vagy rajta. Hacsak....

Hacsak nem jössz rá álmodban, hogy álmodsz, és érted meg, hogy ez nem a valóság és felszabadulsz. Emlékezni tudsz rá, és mikor benne vagy irányítani (vagy az én esetembe segítségét kérni a fejlődéshez) Ha ez megy azon a szinten, akkor miért ne mehetne egggggyel feljebb is. Miért ne érthetnéd meg a "valóságban" a létezés lényegét és miért ne emelkedhetnél felül rajta. Miért ne tűnhetnél örök boldognak? Mint aki megfejtette az élet értelmét, és mosollyal fogadni mindenestül akár mit hoz, mert tudod, mert átüti a realitásodat az a nyársaló valóság, hogy ez nem mind az egész valóság, ez csak egy része, és ha jól tolod olyannak tűnsz a helyiek számára mint aki csal....mint aki maga irányítja álmát...a sorsát!

A filmben a truman-ban is meg az inception-ben is tenger volt a határ, amit nem tudtak átlépni. Az jutott közbe eszembe, hogy mennyire utálom a tengert, én magamnak tuti nem azt találnám ki. Aztán vége lett a filmnek, vágyat éreeztem, hogy kilépjek a szabadba, felnéztem az égre és elvigyorodtam:
Nolám, ott az én átléphetetlen "világ szélém" a csillagos ég az űr. Amit innen fel se tudunk fogni, mert végtelen és lehetetlen. Amin annyit ábrándozok, ahová annyira ki és elvágyok, ami mezmerizál, és örök rejtéjt sejlően mindent elterír. Milyen véletlen egybeesés :)